Ismerős lehet, hogy gyakran egy pár napnál hosszabb ünnepi időszak végére fáradtabbaknak érezzük magunkat mint előtte? Hogy menet közben szorongunk azon hogy mennyi mindent meg kellene csinálni ebben az időszakban, de közbe pedig most van lehetőség pihenni is? Megesik hogy a két állapot között imbolyogva nem pihenjük ki magunkat eléggé. A teljes semmittevés hasznos, az első egy két napban akár bambulás, alvás, heverészés. Erre sokszor még a családunkat, gyermekeinket is rá tudjuk venni. Ez a korábbi folyamatos fókuszáltság után igazán felüdítő állapot. Ezután azonban hirtelen az az érzésünk támad, hogy valamit kellene csinálni. Családi állapottól függően a folyamatos, egész héten át tartó sorozat maratonok, vagy az egy hétig tartó megállás nélküli fókuszált figyelmet igénylő közös játék a gyerekekkel, esetleg folyamatos ételkészítés majd azok elfogyasztása jellemzően oda vezet, hogy a “pihenés” végén, kimerültebbek vagyunk mint korábban. A kulcs, a megengedő tervezésben, a közösségben, és az úgynevezett proaktív regenerálódásban keresendő.
Számos tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik személyes célokat tűznek ki maguk elé a szabadidejük előtt – például barátokkal találkoznak, a hobbijuknak hódolnak, vagy akár egyszerűbb de hasznos otthoni apróságokkal foglalkoznak – boldogabbak, mint azok, akik nem tesznek ilyet. A kutatók azt gyanítják, hogy ez azért működik, mert így enyhén struktúráltabbá válunk a munkától távol töltött időnkben. Nem azért, mert így egy újabb teendőlistáról húzhatunk ki dolgokat, hanem mert a nem szigorú napi struktúrák kifejezetten pozitívan hatnak a mentális egészségünkre. Tehát még ha alig várjuk is, hogy egy ideig pizsamában feküdjünk és semmit se csináljunk egész héten, az első napok után a célok kitűzése valójában segíthet jobban feltöltődni és biztosítani, hogy a legtöbbet hozzuk ki a szabadidőnkből.
Egy 2020-ban nagy mintán végzett felmérés azt találta, hogy azok a munkavállalók, akiknek céljaik voltak a szabadságukkal kapcsolatban, 24%-kal kevesebb időt szántak passzív szabadidős tevékenységekre, például tévénézésre, szunyókálásra vagy semmittevésre, és 28%-kal több időt szántak a barátokkal és a családdal való együttlétre. Ezek a különbségek abban, hogy hogyan tervezzük eltölteni a szabadidőnket, fontosak a jólétünk szempontjából. Az összefüggés egyértelmű; a szeretteinkkel, számunkra fontos kapcsolatainkkal, vagy számunkra fontos dolgokkal kapcsolatos időtöltés nagyobb jóléttel jár együtt. Ez összhangban van az időtöltés és a jólét kutatásának egyik legkövetkezetesebb megállapításával, amely a társas kapcsolatok és a tudatos öngondoskodás, egyedülálló előnyeire vonatkozik.
A proaktív regenerálódás a munkaszervezet számára is előnyös lehet. A felmérés eredményei alapján azok a munkavállalók, akik célokat tűztek ki a közelgő szabadságukra, 5%-kal elégedettebbnek mutatkoztak a jólétükkel kapcsolatban a munkahelyükön is, mint azok, akik nem.
Figyelemre méltó egy másik, 2019-ben készített felmérés. Ebben azok, akik jelezték, hogy célokat tűztek ki a szabadságuk előtt, 12%-kal boldogabbak voltak, mint azok, akik nem. Ez a proaktív regenerálódás összefüggésbe hozható azzal, hogy ilyenkor a szabadságunk alatt több szociális élményünk és kevesebb nem aktív pihenéssel kapcsolatos tevékenységünk lesz. A megállapítás itt is igaz, a szabadság alatt a társas tevékenységekre és tudatos öngondoskodásra fordított idő nagyobb boldogság érzettel jár együtt.
A proaktív regenerálódás előnyei nem korlátozódnak a nyaralásra, ünnepekre. Egy másik felmérésben egy nagyobb munkavállalókból álló mintán végzett felmérés mutatta meg, hogy azok, akik célokat tűztek ki a hétvégéjükre, 13%-kal boldogabbak voltak, mint azok, akik nem tűztek célokat. Az ünnepnapokhoz hasonlóan azok, akiknek céljaik vannak a hétvégéjükre, nagyobb valószínűséggel töltik a hétvégéjüket társadalmi tevékenységekkel, és kisebb valószínűséggel töltik a hétvégéjüket pihenéssel vagy semmittevéssel. Az pedig, hogy valaki a hétvégéjét társadalmi tevékenységekkel tölti, viszont nagyobb jólléthez vezethet.
A célok kitűzésének pozitív hatásai ráadásul nem csak a hétvégékre és az ünnepekre korlátozódnak, hanem valójában a hétköznapokban is kiaknázhatók – még az esték eltöltésére vonatkozó célok kitűzése is előnyös lehet. Egy nagyobb. munkavállalói mintán végzett felmérésben mintában azt találtuk, hogy azok, akik célokat tűztek ki az estéikre, több időt töltöttek társadalmi tevékenységekkel, és 10%-kal nagyobb jóllétről számoltak be, mint azok, akik nem tűztek ki célokat az estéikre.
Fontos figyelmeztetés
Bár a fentiek szerint megalapozott, hogy célokat tűzzünk ki a szabadidőnk számára, ez nem jelenti azt, hogy ezeket a célokat úgy kellene kezelnünk, mint egy teendőlistát. Rugalmasnak kell lennünk. Gabriela Tonietto és Selin Malkoc kutatása kimutatta, hogy a szabadidős tevékenységeink túlzott ütemezése alááshatja az ilyen tevékenységekből származó várható örömöt, részben azért, mert a szabadidő is elkezd “munkának”, “kell” tevékenységek összességének tűnni. Amikor a kutatásukban résztvevők arról számoltak be, hogy lazán ütemezték a szabadidős tevékenységeket, akkor ezek a tevékenységek megtartották az élvezeti értékét.
A jelenleg is jelen lévő felső légúti betegségek és az előre nem látható gazdasági környezet kihívásai miatt sok munkavállalóban felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e bármilyen programot tervezni az ünnepek alatt. Lehet, hogy törlik a repülőjáratokat, megbetegedhetnek, vagy egyszerűen csak túl kimerültnek érzik magukat ahhoz, hogy bármit is tegyenek. Bár lehet, hogy ez ellenkezik az intuícióval, hiszen alig várjuk, hogy pizsamában feküdjünk és egy ideig semmit se csináljunk, a jóléttel kapcsolatos kutatások szignifikánsan azt mutatják, hogy a célok kitűzése és a laza, megengedő ütemezés valóban segíthet feltöltődni és biztosítani, hogy a legtöbbet hozzuk ki a szabadidőnkből.
